Új podcastsorozat indul életünk meghatározó olvasmányairól

Remarque háborús regénye egy művészettörténésznek, Dragomán György Főzőskönyve egy fiatal séfnek, Isaac Asimov Alapítvány-sorozata pedig egy űrorvosnak és egy jövőkutatónak lett meghatározó olvasmánya. De miért marad velünk egy-egy könyv akár évtizedeken át, és mit viszünk magunkkal a szereplőiből, gondolataiból a saját életünkbe? Erről kérdez különböző területekről érkező vendégeket Dr. Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi professzor a Libri Talent Hősök könyve – könyvek hőse című új podcastsorozatában. A Brain Barral közösen készülő nyolc epizódban korunk hősei – hivatásukban példát mutató, ismert emberek – árulják el, melyik könyv változtatta meg azt, ahogyan a világot látják.

„Mindenkinek kell egy igazi. És nemcsak érzelmileg, hanem a gondolkodás világában is. Így lehet egy könyv is az „igazi” az életünkben” – fogalmaz Aczél Petra, a sorozat házigazdája. A Hősök könyve – könyvek hőse beszélgetések nyomán mindannyiunkban felvetődhet a kérdés: van-e olyan könyv, amely után már nem egészen ugyanúgy gondolkodunk, mint előtte? Egy történet, amelynek szereplői évekkel később is eszünkbe jutnak, vagy egy gondolat, amely észrevétlenül beépült abba, ahogyan döntéseket hozunk, emberekről, munkáról vagy akár a jövőről gondolkodunk?

Ezekből indul ki a Hősök könyve – könyvek hőse, a Libri Talent és a Brain Bar közös új podcastje. A beszélgetések nem hagyományos könyvajánlók és nem is irodalmi elemzések. Minden vendég egy, számára meghatározó könyvet hoz magával, a beszélgetés pedig sokkal többről szól, mint erről az egy könyvről: azt járja körbe, hogyan leszünk életre szóló vendégei a könyvek csodálatos világának. Közben arra is rávilágít, hogy nem mindegy, este vagy reggel, könyvjelzővel vagy szamárfüllel, puha vagy keménykötésben olvasunk-e, hogy vannak-e könyvszokásaink és hagyományaink, és miként látjuk a könyvet 50 vagy 100 év múlva.

A könyv mögött az embert keresi

A beszélgetéseket Dr. Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi Egyetem professzora vezeti, akinek kutatási területei között a retorika és az újmédia mellett a mesterséges intelligencia és a jövőkészségek vizsgálata is szerepel. A Hősök könyvében arra kíváncsi, mit árul el valakiről az a könyv, amelyet élete meghatározó olvasmányaként választ, és hogyan élhet tovább egy történet az olvasó gondolkodásában, döntéseiben és világlátásában.

A sorozat így egy olyan korban beszél az olvasásról, amikor a figyelmünkért minden eddiginél több tartalom versenyez, és amikor a mesterséges intelligencia már maga is képes történeteket és szövegeket létrehozni. A kérdés ezért már nemcsak az, hogy mit olvasunk, hanem az is, mit tud hozzáadni egy könyv az életünkhöz, amit máshonnan nem feltétlenül kapunk meg.

„Nincs két ember, aki ugyanazt a könyvet olvasta volna, még ha ugyanaz a cím is áll a borítón. Remarque-ból egy művészettörténész azt a kérdést viszi magával, hogyan nézhetünk egy másik korra a sajátunk szemüvege nélkül; Asimov Alapítványa egy jövőkutató számára az elmélyült olvasás melletti érv lett. Minden komolyan vett olvasás termékeny kölcsönhatás: a szerző felépít egy világot, az olvasó pedig jóváhagyás nélkül beleköltözik, átrendezi, és évtizedekig lakja. A Hősök könyvében ezekre a magánuniverzumokra vagyunk kíváncsiak – arra a pontra, ahol a közös műveltség véget ér, és elkezdődik valaki saját története. Ha valami, hát ez a könyvkereskedő öröme: azonos példányokat adunk, és mégis mindenki más könyvvel megy haza” – mondta Zulik Ákos, a Libri-Bookline stratégiai és operációs vezérigazgató-helyettese.

Remarque egy művészettörténésznek, Dragomán egy séfnek

A sorozat első vendége Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV művészeti igazgatója és becsüsképzésének vezetője, aki egész életében műtárgyak és könyvek között dolgozott. Meghatározó olvasmányként Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényét választotta.

A beszélgetésben arról is mesél, miért nem tartja magát gyűjtőnek annak ellenére, hogy egész életét műtárgyak között töltötte, hogy mennyire szigorú, ha a könyvek rendben tartásáról van szó, hogy miért választja ki még a könyvesboltban is mindig a legszebb példányt, és miért tartja fontosnak, hogy a múltat ne automatikusan a XXI. század emberének szemével ítéljük meg, hanem megpróbáljuk megérteni azt a kort is, amelyben egy mű megszületett.

Egészen más kapcsolatot mutat meg könyv és olvasó között Tischler Petra privátséf és biokertész, aki Dragomán György Főzőskönyvét választotta, ami számára nem technikai támogatást, hanem igazi emberi kalandot is jelentett. Nála az olvasás és a főzés kapcsolódik össze. Arról beszél, miért tartja egy bizonyos szakmai szint felett nélkülözhetetlennek az olvasást a séfek számára, és hogyan alakíthatják a könyvek nemcsak a gondolkodást, hanem a szakmához való viszonyt is. Ráadásul hivatása egyik kiválóságaként arról is beszél, mennyire inspiráló, ha egy profi receptet történetbe, humorba ágyazva maradandó emberi értékké emelnek.

A könyvek sorsokat fűznek össze

Eleni Korani, az Ernst Galéria társtulajdonosa, a magyar képzőművészet elhivatott kurátora és nemzetközileg elismert műkereskedő hihetetlen történetet mesél el arról, hogyan kapcsolódott össze személyes és családi sorsa Raoul Wallenberg életének egy mozzanatával és helyszínével. A felismerést pedig egy kitűnően megírt életrajzi kötet kínálta, amelynek első magyar bemutatójára ugyan hivatalos volt, de nem ment el. Ami késett, nem múlt… A beszélgetés bebizonyítja, hogy nincsenek véletlenek, és egy jól megírt könyv nem csupán élmény, hanem valódi kútfő egy kor megértéséhez, benne az emberi sorsok sokszínűségével.

A jövő egyik versenyelőnye lehet az elmélyült olvasás

Dr. Rab Árpád jövőkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalomkutató Intézetének tudományos főmunkatársa Isaac Asimov Alapítvány-sorozatát hozta magával.

Az ő története, amelynek egyes részleteiről először hallhatunk tőle, már gyerekkorában szorosan összekapcsolódott a könyvekkel. Édesapja időnként afféle „vizsgákat” tartott neki, hogy valóban elolvasta-e azokat a műveket, amelyekről később beszélgettek. A Hősök könyvében szóba kerül, hogyan hozhat össze embereket egy közös olvasmány, felismerhető-e még egy mesterséges intelligencia által írt szöveg, és mi történik az olvasással az AI korában.

Rab Árpád szerint az elmélyült olvasás a jövő egyik fontos versenyelőnye lehet, éppen azért, mert olyan tartós figyelmet és elmélyülést kíván, amelyre egy egyre gyorsabb információs környezetben mind nagyobb szükségünk lehet.

Egy dán zenésztől egy etológusig

A nyolcrészes sorozat további vendégei között lesz, többek mellett az első magyar űrorvosnő, Dr. Nagy Vivien Klaudia, a világhírű viselkedéskutató, Miklósi Ádám akadémikus és Frederik Cornelius, a Magyarországot hazájául választó dán zenész, influenszer is. Corneliusszal a szeptemberi Brain Bar fesztiválon készült beszélgetés, amelyben a fiatal zenész arról mesél, hogyan kötötte egy váratlan találkozás a magyar kultúrához, és miért Yann Martel Pi élete című regénye lett az a könyv, amelyet másoknak is szívesen ajánl.

A Hősök könyve nem arra keresi a választ, melyek azok a könyvek, amelyeket mindenkinek el kell olvasnia. Inkább arra kíváncsi, hogyan talál egymásra egy ember és egy történet, és mi történik akkor, amikor egy könyv nem ér véget az utolsó oldalán, hanem tovább dolgozik az olvasójában.

A Hősök könyve első epizódja október 7-én, szerdán 17 órakor jelenik meg a Brain Bar podcastcsatornáján. Ezt követően a Libri Talent és a Brain Bar közös, nyolcrészes podcastsorozatának új epizódjai hetente, szerdánként 17 órakor érkeznek.