A tisztálkodás ma már mindennapos rutinnak számít, ez azonban nem mindig volt így. Ha megnézzük, hogy a különböző történelmi korokban hogyan tekintettek a higiéniára, meghökkentő, meglepő, olykor humoros történetekre bukkanhatunk. Így vélekedett Piotr Socha és Monika Utnik-Strugala is, a Kosz című könyv két szerzője is, akik elegendő fantáziát láttak abban, hogy egy teljes köteteben, a gyerekek nyelvén mutassák be a kosz és a tisztaság évezredekre visszanyúló történetét.
A szerzők könyvüket a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózatok tervezőinek, kivitelezőinek ajánlják, hiszen úgy vélik, hogy sokszor észrevehetetlen munkájuk „megkönnyítik és kellemesebbé teszik a mindennapjainkat”. A kötet több mint 190 oldalon vezeti végig az olvasókat azon, hogy az ókortól napjainkig hogyan viszonyultak az emberek a higiéniához, a tisztasághoz, tisztálkodáshoz. Rövid, könnyen olvasható, humoros ismeretterjesztő történetek tárulnak az olvasók elé, ezeket színesítik a Piort Socha egyedi illusztrációi.
Megtudhatjuk, hogyan tisztálkodtak az ókori Egyiptomban, milyen szerepe volt a fürdőzésnek a Római Birodalomban, miként készült el az első csatornahálózat, hogyan alakította át a kereszténység a tisztálkodási szokásokat. De a lengyel szerzőpáros rendhagyó kötetéből az is kiderül, miként változott a fürdőruhadivat, a különböző korok emberei hogyan ápolták testszőrzetüket, fogaikat, mikor és hogyan alakult ki a szennyvíz és a fekália elvezetésének ma ismert rendszere, de a kötet kitér a ma ismert tisztálkodási módok kialakulásának történetére, sőt arra is, hogy a koszhoz, az ápolatlansághoz, a tisztasághoz kapcsolódó fogalmakat milyen sokrétűen használjuk a mindennapi beszélgetések során.
A Kosz nemcsak a higiéniatörténet szempontjából érdekes kötet. A fejezetekben az adott kor életmódjára, hétköznapi szokásaira és azok kulturális vonatkozásaira is rámutat, így egy soha fel nem tárt világ kerül az olvasók elé. Éppen ezért Piotr Socha és Monika Utnik-Strugala alkotása tökéletesen alkalmas a történelemórákon megszerzett ismeretek kiegészítésére, hiszen segít a több száz vagy több ezer évvel ezelőtti korokat élővé, átélhetővé tenni, segítve a gyerekek könnyebb kapcsolódását az elsőre száraznak tűnő történelmi eseményekhez.
Magyarósi Éva képzőművész, animációs rendező, a Bookline Kids zsűritagja is kiemelte a kötet sokrétűségét: „Nehéz úgy írni az embernek erről a könyvről, hogy ne elemi erővel törjön ki belőle: Na végre, hát megérkeztél! Zseniális! Hiánypótló! Csodálatos! Még több ilyet! Pedig hát nem lehet mást írni róla, mert egyszerűen ezt a könyvet jó a kézbe venni. Ez az alkotás egyszerűen kiviláglik a többi közül a polcon. Olyan, mint amikor egy tehetségkutató versenyen (természetesen a sok érdekes és tehetséges jelentkező közül) felvillan az az egy, amelyik minden részletében hibátlan. Ez a könyv sokkal silányabb minőségű kivitelezéssel is remekmű lenne, de szerencsére nagyon is figyelt a kiadó nemcsak papírra, de a nyomdatechnikára, a színekre is. A papír tapintása, különleges csillogása kifejezetten jót tesz a vizualitás még magasabbra emelésében. Én azt mondom, bár elmúlt már karácsony, de ha valaki még januárban is szeretne boldogságot szerezni valakinek, azt ezzel a könyvvel tegye. Piotr Socha népszerű képi világát már ismerhetjük a Fák és Méhek című alkotásokból, de ha lehet, most még nagyobbat dobbantott. A lengyel művész vizualitásán érezni a jó értelemben vett lengyel hagyományokat, nem spórolva sem a humort, sem a rajzoknak olyan jót tevő “laza precizitást”. Ezt a könyvet kívánja az ember újra és újra lapozgatni, nézegetni. Mindig van egy újabb részlet, amin megakad a tekintet.”
